• Megjelenítés

csiki gergely

Meglepő számmal rukkolt elő a kormány

Habár a jövő évi költségvetési törvénytervezet benyújtásáig még hátra van néhány nap, a Költségvetési Tanács legutóbbi hivatalos véleményéből számos fontos információt megismerhettünk. Ezek közül kiemelkedik, hogy az idei 2,9%-os hiánycél után "szigorúbb" lenne a kormány, 2,4%-os deficitet tűz ki. Az azonban sajnos nem derül ki a KT véleményéből, vajon az október 20-án véglegesített költségvetési tervezetben szerepelt-e már az internetadó 2015-ös bevezetése.

Alábbi cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen főbb számokkal kalkulál a kormány a 2015-ös évre, hogy a költségvetési törvénytervezet pénteki benyújtásakor már ne lepődjenek meg, annyira.

Ami miatt biztosan rendkívüli lesz Vargáék tervezete

Alaposan kidolgozza a jövő évi költségvetés tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium, a legutóbbi jogszabály-módosításoknak köszönhetően ugyanis adott magának plusz egy hónapot ebben a tekintetben a kormány. Információink szerint a Költségvetési Tanács is csak a jövő héten kapja meg a tervezetet véleményezésre. A késlekedés és az előzetes nyilatkozatok miatt óriási várakozás előzi meg a tervezet október 31-i beterjesztését. Cikkünkben összegyűjtöttünk minden lényeges információt a 2015-ös büdzséről.

Ismét hatalmas mínusz a Dunaferrnél - Hogyan tovább?

Csökkenő árbevétel és csökkenő működési költségek mellett tavaly is tetemes, 21 milliárd forintos veszteséget hozott össze az ISD Dunaferr Zrt. - derül ki a cég nemrég közzétett 2013-as beszámolójából. Közben a társaság HR-igazgatójától megtudtuk: másfél évig húzódó felújítás után ünnepélyesen átadják az 1-es számú kohót. A vasmű jövője szempontjából ez önmagában nagyon jó hír, sőt közép távon az ukrán válság is kedvező helyzetbe hozza a céget, ám ettől még nem felhőtlen a jövő. A társaság azonban határozottan cáfolta azokat a lapunkhoz eljutott információkat, hogy további jelentős elbocsátásokra készülne.

Cikkünkben annak jártunk utána, hogy mi folyik most a társaságcsoportnál és milyenek a kilátások.

Bokros-csomag jönne? Ugyan már!

Elsőre sokan teljesen félreértelmezték Varga Mihály keddi kijelentését a költségvetési kiadások csökkentéséről. Ahogyan azonban már első értékelésünkben is jeleztük: távolról sem nevezhetjük a belengetett nagyívű tervet megszorításnak. Egyszerű számításunkkal most azt is bemutatjuk, hogy az újraelosztási ráta következő években tervezett csökkentését miért nem lehet és nem szabad nominális összegre lefordítani, és ezzel megszorításokkal riogatni. Mindezek mellett már csak hab a tortán, hogy mindenki egy, már fél éve "a piacon lévő" információra csodálkozott rá, valószínűleg ez a felfokozott várakozásokkal függ össze. Habár nominális kiadáslefaragástól nem kell tartani, azonban a kormány felettébb érdekes területeken tervez erőteljes fiskális szigort.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba "megszorítósdi" ügyben.

Ezért készülnek nagy bejelentésre Orbánék

Az állami kiadások lefaragása, az újraelosztási ráta csökkentése, felzárkózás a régiós társakhoz, fontos rendszerek átalakítása - erre készül a kormány a legújabb hírek szerint. Ezek mind olyan kulcsszavak, amelyekre a befektetők azonnal felkapják a fejüket, azonban Magyarország az elmúlt években már elcsépelte ezeket. Azzal viszont nem lehet vitatkozni, hogy a magyar állam kiadásai rendkívül magasak, ebben a tekintetben az előző kormányzati ciklus egyáltalán nem hozott áttörést. Így érthetőek a legújabb kormányzati erőfeszítések, azonban a tényleges szándékot csak találgatni lehet (adócsökkentésnek kell a fedezet vagy csak így csökkenhet az államadósság?). Az is fontos kérdés, hogy mely tortaszeletet vágná kisebbre a kormány?

Szórja a pénzt a kormány

Csütörtökön megjelent döntéseivel több feladatra is forrást csoportosított át a kormány az általános tartalék terhére. Ebből jut Orbán Viktor és hivatalának költözésére, a Hungaroringnek és a Nemzeti Kézilabda Akadémiának is. Összesen ezúttal 1,5 milliárdot költött el a kormány, kevés maradt az év végéig ebben a pufferben.

Bajban Donyeck - Mi lesz a Dunaferrel?

A hónapok óta dúló kelet-ukrajnai harcok miatt a Donbasz régióban akadozik az üzleti élet és a nehézipar működése. A dunaújvárosi vasmű számára fontos ez az ukrán térség a nyersanyag-import miatt, azonban a cég tájékoztatása szerint a Dunaferr működését nem befolyásolják a harcok. Legalábbis egyelőre.

Ezekre költ 34 milliárdot azonnal a kormány (2.)

Több, a költségvetést érintő kormányhatározat is megjelent a hétfői Magyar Közlönyben. Ezek közül talán a legérdekesebb, hogy a kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2014. évi működéséhez közel 20 milliárd forintos plusz forrást nyújt a 2013-as költségvetési maradványösszegek terhére. A kormány mostani döntése azt is előrevetíti, hogy a KLIK-nek idén még szükséges lesz pótlólagos forrásra. Két másik határozatával a kormány további 14,3 milliárd forintot költött el az általános tartalékból.

Összesen tehát most 34 milliárd forintnyi plusz költést engedélyezett, miközben két hete 110 milliárdos zárolást jelentett be a kormány.

A nap ábrája: így terjeszkedik az állam

Csütörtökön eldőlt, hogy a magyar állam veszi meg az MKB Bankot, megközelítőleg 17 milliárd forintot fizet 99,9%-os tulajdonrészéért. A mostani bevásárlás beleillik az elmúlt négy év kormányzati döntéseibe. Egy táblázatban a kormány eddigi vásárlásai!

Végre kiderült, hogyan jön ki Varga 110 milliárdos csomagja

Nem meglepő módon a kormány 110 milliárd forintos kiadászárolása volt a fő téma a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői online tájékoztatóján. Ezzel kapcsolatban a válaszokból arra következtethetünk, hogy ténylegesen 76 milliárd forintra rúg a kiadászárolás, a "maradék" részt pedig a Beruházási Alapból venné el a kormány, Varga Mihály egyedi döntéseivel halaszthatja a kifizetéseket. Ebből a szempontból azt mondhatjuk, hogy például a stadionfejlesztést kivitelező cégeket is érinthetik az intézkedések.

Itt a lista a zárolásokról: a stadionépítések nem állnak le! (2.)

Varga Mihály ígéretének megfelelően már meg is jelent a kormányhatározat az idei hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről. A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat értelmében a zárolás alól rengeteg cél mentesül, így például az összes stadionépítés is. Vagyis idén zavartalanul folytatódhatnak a stadionberuházások. Gyors számításaink szerint a határozatban szereplő zárolások összege 89 milliárd forint, szemben a bejelentett 110 milliárd forinttal.

Megint elvesz a kormány - Kitől és miért?

Megvalósult az idei költségvetésben az, amitől már tavaly félni lehetett és ennek kivédésére a kormány most fel is használja a tartalékokat. Épp emiatt viszont az újonnan év közben jelentkező kockázatok (esetleges uniós forrásvesztés és annak költségvetési pótlása) kivédésére már nem marad muníciója a kormánynak. Lényegében így lehetne összefoglalni Varga Mihály mai bejelentését a 110 milliárd forintos zárolásról. Ez a minisztériumokat és például a stadionfejlesztéseket érintheti kellemetlenül. Ez utóbbi választása szerintünk nem véletlen.

Rendkívüli számok: őket püföli a kormány

Megint dúl a vita a magyarországi különadókról. Az Európai Bizottság továbbra is kivezettetné az ágazatspecifikus terheket, a kormány viszont nem is hajlandó erről vitatkozni, sőt már új sarcok bevezetése is felmerült. A különadókról lemondani nem tud az állam, átfogó gyűjtésünkből ugyanis kiderül, hogy már rendkívüli mértékben függ ezektől a bevételektől a költségvetés. És ha a leszokás nem megy, akkor - a sorozatosan bevezetett új adók fényében - felmerül a kérdés: lesz-e ebből túladagolás?

Most leleplezte magát a kormány!

Fontos dokumentumok kerültek ma nyilvánosságra a 2014-es költségvetéssel kapcsolatban. A Költségvetési Felelősségi Intézet ugyanis közérdekű adatigénylés keretében igényelte és megkapta, valamint elérhetővé is tette azokat az anyagokat, amelyeket a Költségvetési Tanácsnak adott át a Nemzetgazdasági Minisztérium az idei költségvetés első módosítása (a részesedésvásárlások átvezetése) miatt. A részletes számok rég nem látott őszinteséggel mutatják be az idei államháztartási folyamatokat, ezekből megismerhetjük ugyanis az NGM várakozásait tételesen lebontva a bevételi és kiadási sorokra. Mindezekből az is kiderül, hogy idén az államadósság lényegében stagnálni fog.

Ezért szállt ránk megint Brüsszel

Meglepően explicit üzenetet fogalmazott meg legutóbbi véleményében az Európai Bizottság Magyarország számára. Ezzel lényegében azt mondta ki, hogy nem lesz elegendő a bűvösnek tekinthető 3% alatti költségvetési hiány az államadósság határozott csökkentéséhez, amit viszont az uniós szabályok szigorúan előírnak. Ezért hazánk ismét rákerülhet az uniós szégyenpadra. A kormány a mostani helyzetben több lehetőség közül is választhat.

Megvan a 3000 milliárd forintos döntés! (3.)

Rendkívül fontos, az ország következő évtizedeit - mind energetikai, mind pénzügyi szempontból - is meghatározó törvényjavaslatról szavaznak ma a Parlamentben. A képviselők ugyanis a Paksi Atomerőmű bővítésének Oroszországgal kötött pénzügyi megállapodásáról döntenek, a tét 10 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) hitel, plusz a kamatok. Az ügy óriási jelentősége ellenére a megalapozó dokumentumokat a kormány nem hozta nyilvánosságra.

Update: időközben az Országgyűlés megszavazta Varga Mihály törvényjavaslatát.

Kit érdekel az államadósság, ha gazdagabbak lettünk?

Úgy tűnik, hogy a régi-új kormány idén is egyszerre két célt tűzött a zászlajára: továbbra is küzd az államadósság ellen, és közben gyarapítani igyekszik az állami vagyont (főleg cégvásárlásokkal). A két cél azonban a gyakorlatban nem mindig összeegyeztethető, főleg, amikor a kormány az államadósság növeléséből finanszírozza a bevásárlásokat. Cikkünkben összegyűjtöttük a legnagyobb tulajdonszerzéseket, és azt vizsgáltuk, hogyan tükröződik mindez a számokban, és megáll-e a lábán a kormány érvelése.

Fekete lyuk térítette el a kormányt

Az eredetileg tervezettnél közel 150 milliárd forinttal lett jobb a 2013-as költségvetés egyenlege. Így utólag könnyen azt mondhatnánk, hogy a tavalyi évközi adóemelések feleslegesek voltak. De akkor mégis miért biztosította be magát ennyire a kormány?

Trükkös Matolcsy taktikai atomfegyvere

A 2013-ashoz hasonlóan a 2014-es költségvetésben is szerepel egy 50 milliárd forintos tétel a bevételek oldalán, ami a gyakorlatban egy fiktív bevételi tétel. Ez pedig nem más, mint az Államadósság Kezelő Központ által fizetett pénzügyi tranzakciós illeték. Az állam ugyanis ebben az esetben saját magába harapott, amikor előírta az állampapír-kibocsátások után fizetendő illetékkötelezettséget.

A számok, ami miatt a kormány aggódhat

Ha csak a fő számokat nézzük az Európai Bizottság Magyarországról szóló téli előrejelzésében azt hihetjük, hogy minden a legnagyobb rendben. A költségvetési folyamatokban azonban vannak figyelmeztető jelek: a strukturális egyenlegünk ugyanis látványosan romlik, ami az alacsonyan tartott deficit fenntarthatóságát és az adósságcsökkentés sikerességét kérdőjelezi meg. A kormánynak azonban még van ideje ezen töprengi, ha csak az uniós külső kényszert nézzük.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility